A gyerekekkel más a kineziológusi munka, mint a felnőttekkel, mivel a gyerekek másképp tudnak dolgozni, fejlődni, változni.
A gyerekekben sokkal kevesebb a beépült minta, amit át kell fordítani, számukra jól használható mintára. Minél fiatalabbak, annál inkább hasonlítanak egy tiszta laphoz. Így náluk gyorsabb a változás, fejlődés. Korosztályonként másképp ugyan, de még hisznek a mágiában, mesékben és általuk segítőket kapnak a mindennapok nehézségeinek, félelmeinek, szorongásainak leküzdésére.
A harmadik fontos tényező a gyerekeknél a mozgás. Dr. Paul Dennison pedagógus létrehozott egy rendszert, amit Edukineziológiának hívnak és a tanulási képességeket (olvasás, írás, helyesírás, számolás, memorizálás) fejleszti, egyénileg vagy csoportosan. Mozgásos gyakorlatai egyszerűek és hatékonyan készítenek fel gyereket, felnőttet a problémamegoldó gondolkodásra és koordinációs készségek használatára. Lehetőséget ad arra, hogy leépítsünk magunkban bármilyen tanulással kapcsolatos akadályt. Ez az élet bármely területére értendő, hiszen minden szituációból tanulunk fejlődünk, amibe életünk során belekerülünk.
A legjobb eredményt úgy lehet elérni, ha a szülő is részt vesz a folyamatban. Gyakran kiderül, hogy a gyerek mintegy hangszóró, csak kihangosítja a szülő gondját, szorongását. A szülővel való munka következtében a gyerek viselkedése megváltozik, kiegyensúlyozódik.
Ez az eszköz-rendszer hatékonyan segít, megtenni az első lépéseket és végig menni a folyamaton, amikor a gyerekben és a szüleiben megszületett a belső szándék, akarat a változtatásra.
Stettler Melinda 